Ebrendészeti feladatok
TÁJÉKOZTATÁS ÁLLATVÉDELMI ÜGYEK INTÉZÉSÉRŐL
Ügyintézés helye: 2458. Kulcs, Kossuth L. u. 83. fsz.
Kulcsi Polgármesteri Hivatal KRID: 304290171
Illetékesség: a tartás helye szerinti állatvédelmi panaszok kivizsgálása, illetve az állatvédelmi hatósági eljárásokra terjed ki.
A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletének 6. § (1) bekezdése párhuzamos hatáskörrel ruházza fel – a helyi jegyzőt, valamint – a járási hivatalt, és – a NÉBIH-et, illetve – a területi természetvédelmi hatóságot az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 43. § (2), (2a) és (9)-(12) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 45/B. §-ában és 48/C. §-ában foglaltak tekintetében.
Illetékes Járási Hivatal:
Dunaújvárosi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
cím: 2400. Dunaújváros, Szórád M. u. 39. KRID: 414483325
A kérelem benyújtása:
Személyesen, postai, illetve elektronikus úton.
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.
évi CIII. törvény 19. § (1) határozza meg az elektronikus ügyintézésre köteles ügyfelek körét.
A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia szükséges az ebtartó nevét és lakcímét, ezen
adatok hiányában az elsőfokú közigazgatási eljárásnak nincs alanya, ezért az állatvédelmi
eljárást nem tudjuk kivel szemben megindítani.
Illeték mértéke, fizetési kötelezettségek:
Az állatvédelmi tárgyú közérdekű panasz és a hatósági eljárás kezdeményezése illetékmentes.
Az állatok védelmével, az állatok nyilvántartásával kapcsolatos jogszabályok:
- az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
- a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény - a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet - a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.)
Korm.rendelet - a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.)
FM rendelet - az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998.(XII.31.) Korm.rendelet
- a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM
rendelet - a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló
32/1999.(III.31.) FVM rendelet - Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2020 (VII.15.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatósági eljárások:
Állattartási általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés és szankcionálása (jegyző / járási
hivatal )
Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályainak ellenőrzése, kötelezés
Állatvédelmi bírság kiszabása (jegyző / járási hivatal )
Ebösszeírás (országos ebregiszterhez adatszolgáltatás)
Eb veszélyesnek nyilváníttatása kapcsán kezdeményezés a járási hivatal felé
Eb által okozott sérülésről való értesülés esetén a jegyző köteles írásban értesíteni a
sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hatóságot
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS:
Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani
szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani
állapotára.
Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű
gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
2013. január 1-jétől minden 4 hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel – bőr alá ültetett
mikrochippel – megjelölve tartható.
Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet
vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és
féken tartására képes.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény alapján aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén
felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja szabálysértést követ el.
A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet
4. § (1) bekezdés a) és b) pontjai értelmében az állattartó köteles minden három hónaposnál
idősebb ebet veszettség ellen saját költségén állatorvossal beoltatni és az oltási könyvet
megőrizni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő
személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából.
A jegyző, illetve a járási hivatal az állattartót, az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése,
valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére
kötelezheti.
Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó
jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget,
magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem
jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
Az állatvédelmi bírság alapösszegét 2021. január 7-től az Ávtv. 43. § (1a) és (1b) bekezdése
tartalmazza, mely szerint az állatvédelmi bírság alapösszege tizenötezer forint, azonban az
állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint abban az esetben, ha az állatvédelmi
bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat.
Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki, és az állatvédelmi hatóság
állatvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására is jogosult.
A bírság mértékét az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet rögzíti,
mely mérték a jogsértés körülményeitől függően kerül megállapításra, melyet meg nem
fizetése esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajt be.
Kóbor állatok:
A települési önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása.
A kóbor állatok befogása ügyében az Önkormányzat az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft.-vel (
8000. Székesfehérvár, Homoksor 7.) kötött vállalkozási szerződést.
Az így befogott kóbor állat – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat
tulajdonosa nem válik ismertté – az állam tulajdonába kerül.
Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni,
valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni.
EBNYILVÁNTARTÁS
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban:
Ávtv.) 42/B. §-a a jegyző hatáskörébe utalja a településen tartott ebek összeírását.
A tartás helye szerint illetékes települési önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése
érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel
háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez, melynek alapján az adatokról
helyi elektronikus nyilvántartást vezet, adatot szolgáltat.
Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti
adatokat az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. Az adatszolgáltatás önbevallásos
módszerrel történik, ám fontos kiemelni, hogy ez minden ebtartó törvényi kötelezettsége.
A községben a következő ebösszeírásra várhatóan 2026-ban kerül sor.
Az önkormányzat az Ávtv. 42/A. § (1) bekezdése alapján a transzponderrel megjelölve
tartható ebekről az állat tartója és más személyek jogainak, személyi biztonságának és
tulajdonának védelme, valamint az ebrendészeti feladatok ellátása céljából nyilvántartást
köteles vezetni (a továbbiakban: ebnyilvántartás).
Az ebnyilvántartás az ebtartó adatain kívül (név, lakcím, telefonszám) az eb azonosítási
adatait (nevét, fajtáját, ivarát, születési évét, színét, chipszámát) és tartási helyét tartalmazza.
Az ebtartó köteles a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni, ha az eb a három hónapos
kort elérte, elhullott, vagy elveszett, tartási helye három hónapnál hosszabb időre
megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.